Kálmán Csilla kollégánk, a grafika és festészet tanszak művésztanárának beszámolója a festett Tanösvények elkészítésével és pedagógiai jelentőségével kapcsolatban:

„Az egészintézményes állatvédelmi program sikeressége nagymértékben függ a pedagógusok, diákok és szülők elkötelezettségétől, valamint a helyi közösség támogatásától. Az ilyen program nemcsak az állatok védelmét szolgálja, hanem hozzájárul egy empatikus, felelős generáció neveléséhez is. A Szárny-nyitogató Alapfokú Művészeti Iskola Szigetújfalui telephelyén – Grafika és festészet szakkörön – iskolai plakátokat és festett „tanösvényeket” hoztunk létre. Iskolában szerettem volna, ha nem csak a kedvtelésből tartott állatokról lenne szó. Ezért kitaláltam, hogy a folyosón lévő hosszú lambéria nagyon alkalmas lenne „tanösvény” kialakítására. Iskola minden évben kétszer szervez papírgyűjtést. Ez számomra mindig nagyon jó, mert rengeteg hasznos alapanyagot tudok begyűjteni a grafika és festészet óráimra. Őszi papírgyűjtés alkalmával „kukáztam ki” több méter papírt tekercsben. Ezt használtuk fel alapként. A lambériára tűzőgéppel feszítettük ki a kartont. Ekkor jött a nehezebb feladat, amikor is összeszedtük, hogy milyen állatok szerepeljenek a falon s hogy milyen kompozícióban helyezzük el az állatokat. Nagy ötletelés és beszélgetés után eldöntöttük, hogy melyik falrészre milyen állat kerüljön. Először a vadállat „tanösvényt” készítettük el. Az állatokat felrajzoltuk szénnel, majd akrilfestékkel festettük meg az állatokat, majd a hátteret. Szülők kitalálták, hogy ezt a munkát sok évig meg kellene őrizni, így egy apuka felajánlotta, hogy keretet készít a murális képeknek. Utolsó lépésben a kis információs kártyákat készítettük el canva program használatával az állatokról és híres etológusokról.

Második körben egy másik folyószakaszon, haszonállat „tanösvényt” alakítottunk ki. Az elsős gyerekekkel beszélgettünk a haszonállatok és háziállatok tulajdonságairól, tartásukról, különbségekről, hasonlóságokról, állatok jólétét figyelembe véve. Feljegyeztük azokat az állatokat, amelyekről előszeretettel beszéltek és mivel ez egy falusi jellegű község, ahol tanítok sok gyermek családja tart otthon haszonállatot, így sokféle állat mindennapi ellátásáról tudtak beszélni. Nem kellet sokat gondolkozni azon, hogy milyen állatokból álljon össze az újabb „ösvényünk.” Nagy lelkesedéssel álltunk neki ezt az iskolarészt is kifesteni. A képek elkészítése után az alsós osztályok boldogan vették birodalomba a folyósó ezen szakaszát, az állatoknak nevet is adtak.

Amikor készlettünk a két tanösvénnyel, az egyik nagyok kedves kolléganőm aki a 4. osztályosok osztályfőnöke, az osztályából több gyermek jár hozzám grafika órára, kitalálta, hogy az ő termében nagyon nagy az üres lambéria felület fessük ki Esőerdő „tanösvénynek” az osztályával. Mivel nehezen mondok nemet ezért belevágtunk abba a helyiségbe is. Megszerveztük, hogy hétvégén kinyissák az iskolát a 4. osztály számára és két csodálatos szombati napot töltöttünk bent az iskolában festéssel. Nagyon nagy munka van a hátunk mögött, de nagy nagy örömmel és büszkeséggel megyünk el az iskola folyosóján nap mint nap.”